Minden vallásnak és helynek megvannak az érdekességei, furcsaságai, melyek külső szemlélő számára különösen feltűnőek. Én most a Dohány utcai zsinagógáról, illettve a mellette található Zsidó múzeumból gyűjtöttem össze tíz (számomra) érdekes tényt, amik meglepőek, esetleg elgondolkodtatóak. Fontos, hogy véletlenül sem szeretnék senkit és semmit kritizálni, csak leírom azokat a dolgokat amiket érdekesnek tartottam.
Az információk az idegenvezetésből, a múzeumi feliratokból, illetve a Milev appból vannak. Ez utóbbi letöltését mindenképp ajánlom a zsinagóga, illetve a múzeum megnézéséhez, ugyanis rengeteg információt lehet belőle szerezni, illetve audioguide is van benne.
Belső tér
Első pillantásra picit csalódott lettem, ugyanis a belseje eléggé hasonlít egy katolikus temploméhoz. Természetesen nincsenek szentképek, de a kialakítása egyben ezt a hatást kelti (nem csak bennem, az idegenvezető is ezzel kezdte a mondandóját). Külön-külön nem érnék ezt el de itt a két oldalt lévő padsorokkal, elől az oltárral, a két oldalt elhelyezkedő szószékekkel, a színes ablakokkal és azzal, hogy mindent aranyozás díszít végeredményben ezt a külsőt kapjuk. Összességében szép, csak a zsinagógák különleges hangulata picit eltűnik így szmámomra.
Orgona
A szabályok szerint nem lehetne ilyen hangszer zsinagógában, de a neológ zsidó tervezők szerint nincs is (elöl az oltárnál van, de gondolom egy része a templomon kívül). Viszont zsidó vallású nem játszhat rajta, de minden egyéb vallású (keresztény, ateista, buddhista...) igen, és szoktak is ilyen koncertek lenni.
Amulettek
A zsidó vallás a babonák minden formáját, illetve az ehhez kapcsolódó tárgyakat is igyekszik tiltani, de azért e nép körében is megvannak ezen hiedelmek, így viselnek amuletteket is, amik védelmezik viselőjüket.
Móhelszék
A körülmetélés szertartásához kötődő rituálék a rabbi szabályozásából illetve a népi hiedelmekből alakultak ki. A kettős széket ezen rituálé során használták az askenázi zsidók. A hagyomány szerint bal oldalt ül a kvater vagy szandek a gyermekkel az ölében. Jobb oldalt pedig az újszülötteket védelmező Élijáhu, azaz Illés próféta. Ő védelmezi az újszülötteket az ártó szellemektől, különösen Ádám mondabeli első feleségétől Lilittől, aki az újszülöttek elpusztítására tör.
milev.hu
Még egy lélek
"Nem a zsidóság tartotta meg a Szombatot, hanem a Szombat tartotta meg a zsidóságot." Tatja egy régi zsidó mondás. Ez elég elgondolkodtató számomra, vajon a közösség (család, hitközösség, nemzet...) tartja meg az ünepeit, vagy az ünnepek tartják meg a közösséget? Illetve mi történik, ha az ünnepeink elkezdik elveszteni a fontosságukat? Megmarad a közösség ugyanolyannak, vagy az is jelentőségét veszti? Ráadásul, mintegy emelve az ünnep jelentőségét, a zsidó emberek kapnak egy plusz lelket a Szobat fogadásakor, mely a Szombat búcsúztatásakor eltávozik belőlük, így akkor különösen esendőek és szomorúak lesznek.
Fűszertartók
Fontos hagyomány az ünnep és a hétöznapok külön választása, ezért ünneplik a Szombat fogadását és - búcsúztatását is, melynek a neve Havdala. Ezen szertartások során borra és fényre mondanak áldást, illetve különböző illatos fűszereket szagolnak. Ez úgy történik, hogy a fűszereket valamilyen levegőre nyitott edénybe helyezik, megrázzák, majd megszagolják, ezután továbbadják a tartót. A tartó alakja bármilyen lehet, ugyanakkor nagyon népszerűek a torony alakú tartók, mert ezeknek a Szombati liturgiában az isteni erő és segítség szimbólumaként említik. Nagyon sokszor konkrét, létező tornyot mintáznak ezek a tartók, nem ritka az sem, hogy zászló is van a tetejükön, hogy még valózághűbb legyen.
Tudom, hogy nem torony, de nekem személyes kedvencem ez a kiskocsi fűszertartó, szerintem nagyon aranyos.
Strucc tojás
Szerintem ez a legviccesebb és egyben legaranyosabb hagyomány, amit eddig hallottam. A szefárd zsidók hagyománya szerint a strucc szemébe nézés segíti az imára való koncentrálást, és a tojás hasonlít a szemére (zseniális ez a logika, nem? :D). Ezért a zsinagógákban sokszor raknak ki díszített strucctojásokat.
Sírok a ketben
Rögtön folytatom is a legszomorúbb különlegességgel. A tóra szerint a temetőt a zsinagógától a lehető legtávolabb kell tenni, így is elválasztva az életet a haláltól. Itt mégis van az udvarban több sír is. Ennek oka, hogy ez a hely a II. világhágháború idején a gettó része volt, amikor pedig az oroszok bementek, rengeteg halottat találtak az udvarban, a leggyorsabb megoldást választották, és elhantolták ott, az udvarban őket, így keletkezett ott Budapest legnagyobb zsidó tömegsírja.
Kövek a sírokon
Van egy megemlékező hely a kertben, ahol a II. világháborúban megölt zsidók nevei szerepelnek egy falon, felettük lyukak vannak, melyekbe köveket raktak. Ez az emlélezési forma a hagyomány szerint még akkorról ered amikor a pusztában vándoroltak. Hiszen ott nem találtak,sem virágot, sem egyéb növényt amit a sírra helyezhettek volna, csak köveket, melyből minél többet halmoztak a holttestre. Ezzel megis védték mindenféle külső behatástól.
Sorsoló golyók
A temetkezési szentegyletek, a herva kadisák, elit egyesületnek számítottak a zsidó közösségben, nagy megbecsülés a tagjának lenni. A legnagyobb jócselekedetnek számít a halott körüli munkák végzése, ést ezt a tagok maguk végezték. A halottmosdatók mellett imádkozó, virrasztó embereket pedig sorsolással választották ki.
Érdemes elmenni, mert mindenki talál szerintem számára érdekes tényeket. Ha van saját emléketek írjátok le, érdekelne, hogy más mit emelne ki.
Ha tetszett nézz körül itt is :) : https://www.facebook.com/blacktulipbe... https://www.instagram.com/blacktulip_hu/ https://www.tumblr.com/blog/blacktuli...,