A Campus Mundi ösztöndíj jóvoltából hét hónapja Svájcban vagyok szakmai gyakorlaton. Ez az időszak sok szempontból hozott változást az életembe. Nagyon sok szakmai tapasztalatot szereztem, új ismeretségeket, barátságokat kötöttem és minden téren sokkal önállóbbá váltam. Ilyen terület a szabadidő megszervezése is. Nem szeretek otthon ülni, akkor sem ha nincs semmilyen szervezett program, szóval ki kellett találnom, hogy mit is kezdek a hétvégéim többségével. Összegyűjtöttem a tapasztalataimat, melyek remélem hasznosak lesznek valakinek. (Esetleg azok közül is akik nem Svájcban vannak, de hasonló a helyzetben, bárhol a világon.)

Mivel más kantonban lakom mint az egyetem ahol a szakmai gyakorlatomat töltöm (finoman szólva sem könnyű Zürichben szállást találni...) így olcsóbb az a bérlet amelyik gyakorlatilag minden normál vonatra, buszra, villamosra és hajóra jó egész Svájcban (GA), mint amelyikkel csak Zürichbe jutnék be. Jó drága persze, de ki lehet gazdálkodni az ösztöndíjból (egy olcsóbb albérlet mellett) és összességében megéri, mert így nem gondolkodik az ember, csak felszáll egy vonatra elutazik valahova, és sokkal több mindent lát összességében.

Bellizona - Castelgrande

Így először elkezdtem különböző svájci városokba járni. Ennek előnye, hogy különösebb tervezést nem igényel, érdemes letölteni a város offline térképét, ha hozzám hasonlóan nincs internet kapcsolatotok, de ennyi. A svájci városok nem nagyok, szóval egy nap gyakorlatilag elég is az óvárosuk bejárásához. (Egyébként meg bármikor vissza lehet menni a GA-val .

Viszont ez a tevékenység három hónap után picit unalmassá válik. Szóval keresnem kellett valami egyebet. Egyik lehetőség a múzeumba járás. Ehhez létezik egy Museum Pass nevű bérlet, mely egy évre szól és rengeteg múzeumba jó egész Svájcban. Ennek a megvásárlása még mindig tervben van...

A másik opció a túrázás volt számomra. Ez kifejezetten vonzott, de volt vele pár alapvető problémám. Először is, hogy soha, de tényleg soha nem szerveztem még túrát. Több embernek sem, nem hogy egyedül. Másik, hogy mindenképp úgy akartam elkezdeni, hogy van egy térkép-applikációm amin jelölve vannak a túraútvonalak, működik offline is, és lehetőleg GPS-szel követni is tudom, hogy épp hol vagyok. (Tudom, nagyon mobilfüggőnek hangzik, de mivel sose csináltam, ezért erre szükségem volt / van, hogy nyugodt legyek, hogy nem veszek el valahol egy svájci hegyen.) Nem mondom, hogy nagyon profi lettem túra szervezésben, de voltam páron egyedül, így meg tudom osztani a tapasztalataimat, illetve az elkövetett hibáimat, hátha segít valakinek (nem csak Svájcban).

Kifejezetten hasznos, egy egyszerűen kezelhető, értelmezhető honlap az Outdooractive.com (ez egyébként nem csak Svájcba hasznos, hanem tulajdonképp az egész világon). Tájanként találhatunk népszerű túraútvonalakat minden fontos részlettel, mint például nehézség, domborzati viszonyok, illetve, hogy mikor érdemes menni. Ez utóbbit kifejezetten fontos ellenőrizni és tényleg érdemes is betartani. Nem feltétlenül jó ötlet például április elején a Rigin túrázni ha nincs hótalpunk, mert néhol tényleg térdig süllyed az ember a hóban, ami nem feltétlenül vicces egy idő után (és még nem is mentem fel teljesen a csúcsig...).

Ha már sikerült kiválasztani az útvonalat nagyon hasznos alkalmazás a Swiss Map (van webes felülete is, mely a tervezésnél szintén hasznos). Ez egy térkép, melyen minden túraútvonal jelölve van gyakorlatilag. A táblákhoz hasonlóan sárga színűek a könnyebb, sétaútvonalak, pirosak a hegyi-, és kékek az alpinista túraútvonalak. További előnye, hogy lehet követni is, hogy hol járunk. Ehhez el kell indítani a record track funkciót, melyet aztán le is lehet állítani, és továbbra is látható a célkeresztre nyomva, az aktuális helyzetünket. E nélkül viszont, nekem legalábbis, nem mutatta a helyzetemet, ami egyszerű túráknál annyira nem okoz problémát, de ha sok a lehetőség már okozhat. Illetve ha hosszú ideig nincs jelölés, én mindig elkezdek pánikolni, hogy eltévedtem (általában ennek oka, hogy nem volt lehetőség másfele menni...). Valamint hosszabb meredek szakaszoknál, én legalábbis, szeretem látni, hogy mennyi van még hátra.

Összességében sok mindent tanultam arról, hogy hogyan lehet egyedül boldogulni. Szerintem a probléma megoldó készségem is sokat javult (a szükség nagy úr :D). Szóval nem csak szakmailag fejlődtem az itt töltött idő alatt, bár természetesen ez szakmai téren is nagy segítség lesz. Szóval én mindenképp biztatnék mindenkit akinek lehetősége van rá, hogy vágjon bele ilyen programba :).