Mostanában elég sokat olvasgattam a Krémmániát és rengeteg olyan hozzászólást találni, mely arról árulkodik, hogy sok ember nagyon fél a szintetizált vegyületektől. Lassan diplomás (legalábbis remélem :D) vegyészként ezeket néha elég bosszantó olvasni. Ezért ebben a bejegyzésben arra próbálok választ keresni, hogy melyik félelem mennyire jogos, illetve mely vegyületek esetében az.

Mindenek előtt egy hozzászólásból egy emeltem ki egy részletet (nem pontos idézet) azért, hogy érzékeltessem az emberek viszonyulását a természetes, illetve szintetizált vegyületekhez.

"Hiába bio én mégis allergiás vagyok rá". Nos az ember bármire lehet allergiás. A parlagfüvet sem szintetizálja az ablakod alá senki...

Emellett attól NEM lesz más a vegyület, hogy kis molekulából szintetizálják. Ha növényből "szedik ki" néha sokkal nehezebb is tisztítani, több szennyező maradhat mellette. Miután a vegyület ugyanaz, a hatása is ugyanaz marad. Ha C-vitamint szintetizálunk ugyanolyan pozitív hatása lesz, mint paprikában lévőnek. Ezt érdemes észben tartani, bármit olvasol ebben a témában.

 Most pedig pár rettegett összetevő és a véleményem, illetve kutatási eredmények róluk. Innentől mindenki eldöntheti magának, hogy mennyire marad kizáró ok számára az adott összetevő, senkit nem akarok semmie rábeszélni. :D

• Alkohol: Tonikok, arclemosók és dezodorok tartalmazzák. Nos, ehhez elég furcsa az emberek hozzáállása. Kézfertőtlenítőt használnak, de ha egy tonikban, vagy dezodorban van az már nem jó. Negatívum vele kapcsolatban, hogy szárítja a bőrt, és ha sérülés van rajta azt csípi is. Ugyanakkor antibakteriális hatású, sebeknél pattanásoknál ez kifejezetten előnyös lehet. Emellett pedig gyorsan elillan a bőrről, közben enyhe hűsítő hatása is van. A szárító hatása pedig egy hidratáló krémmel gyorsan kezelhető.
• Szilikon: Samponokban találhatunk ilyent. Ez egy polimer, gyakorlatilag homokból. Szóval az egészségre nincs negatív hatása. A samponokban azért használják, mert bevonják a hajszálakat, ettől elvileg könnyebben fésülhető lesz és fényesebb. Viszont van aki arra panaszkodik, hogy a szilikonos samponoktól nehéz lesz a haja, én ilyent nem tapasztaltam, de mint mondtam, mindenki döntse el magának. A környezetszennyező hatása miatt én nem aggódnék, ugyan valóban lassan bomlik le, de vízben oldódik és nem igazán reagál semmivel.
• Alumínium(-ion): Főleg dezodorokban találjuk. Egy időben az alzheimer korral hozták összefüggésbe, ekkor rengeteg cég kezdett el alumínium mentes terméket gyártani. Azt azonban tudni kell, hogy közvetlen összefüggést nem találtak a betegség és az ion közt. Emellett a régi dezodorok ugye mind tartalmazzák és azért nem alzheimeres szerencsére minden második idősebb ember. Szóval ha van is összefüggés ennél valószínűleg jóval bonyolultabb. 
• Szulfát: Khm. azért a szulfáttól senki nem rettegjen, pl. nátrium szulfátot ehet az ember és semmi baja nem lesz tőle...Amitől félni szoktak az a Nátrium-lauril-szulfát, ammónium-lauril-szulfát, lauril-szulfát TEA. Lehet, hogy ez szőrszál hasogatásnak tűnik, de kicsit olyan, mintha a cukros teában a teafüvet emelnénk ki mint hízlaló összetevőt (persze nem egészen, mert ez legalább nem egy különálló molekula, de most hirtelen nem tudok jobb példát). Egyébként ezeket samponokban, szappanokban és fogkrémekben találjuk. Ettől habzanak és ennek köszönhetik tisztító hatásukat is. Kis gömbökbe tömörülve magukba zárják azokat a koszokat, melyeket a víz nem tud kioldani. Az egyetlen probléma velük, hogy az érzékeny bőrű embereknél irritációt okozhatnak. Szóval ha allergiás vagy rájuk nyilván nem használd és keress szulfát-mentes (:P) sampont, de ha a bőrödnek nincs baja velük, akkor neked sem kell legyen. :)
• Parfüm: Bármiben találkozhatsz vele. Ha előfordult, hogy allergiás reakciót váltott ki valami nálad, akkor érdemes letesztelni mielőtt megveszed. Egyéb kockázata nem kellene legyen, bár a tényleges molekula általában üzleti titok, úgyhogy teljesen biztosat nem tudok mondani.
• Parabének: Arckrémekbe, parfümökbe, de sok minden másba pl. élelmiszerbe is rakják tartósító szernek. Ezek már ténylegesen nagyobb kockázatot jelentenek. "Hosszú ideig teljesen biztonságosnak tekintették a parabének alkalmazását mind a kozmetikai, élelmiszer- és gyógyszeriparban. Azonban nemrégiben újabb vélemények láttak napvilágot, melyek szerint a hormonháztartást megzavaró (ösztrogénhatású), esetleg mellrákot okozó és a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásaik is lehetnek [1]."
  A butil-parabén egerekben csökkentette a sperma számot. Azon egereknél akik 8 hétig olyan táplálékot kaptak amely 1%-ban tartalmazta a vegyületet 58.2%-ban csökkent a spermaszám a kontrollcsoporthoz képest [2]. DE az ember nem egér! nagyon sok vegyületnél derült ki, hogy főemlősökben már nem okoz akkora hatást, mint egegerkben, szóval azért ezt is fenttartásokkal kell kezelni.
  A rákos mell szövetekben pedig kb 20ng/g mennyiségben találtak parabént, ez 62%-ban metil parabént tartalmazott. Ez elvileg több mint amennyi a normális szövetekben található [3]. Ez még nem bizonyíték arra hogy okoz is rákot (pl a rákos sejtek 100%-ában megtalálható a víz jó nagy koncentrációban...). A propil- és a butil-parabénnek van ösztrogén hatása, tehát inkább csak azok csinálhatnak valamit ténylegesen, persze még ez sem jelenti, hogy csinálnak is.
  Azért a biztonság kedvéért, én ez utóbbi kettő használatatát minimalizálnám, de igazság szerint nagyon kevés kozmetikum van ami tartalmazza ezeket.

Remélem valamennyit tudtam segíteni. :) Ha van még olyan vegyület, amiről hallanátok a véleményem, írjátok meg és nagyon szívesen írok róla!